Tanulság
2013 május 15. | Szerző: Tene
A mai nap több tanulsággal is szolgált. Az egyik az, hogy valóban volt értelme elkezdenem a blogírást. Sokan követitek napról napra a küzdelmeimet a kilók ellen. Ez tartást ad. Nem hagyhatlak cserben benneteket, akiknek valószínű hasonló gondok nyomják a vállatokat, mint amikkel én is szembetalálom magamat. Aztán ott vannak Léna szavai, aki figyelmeztetett arra, hogy mennyi gyötrelem, fájdalom, küzdelem van már a hátam mögött és csak ilyen könnyen ne dobjam el az eddigi sikereimet. Köszönöm Léna.
Ma végre kisütött a nap. Ez egy kicsit jobbkedvre derített. De aztán újabb doboz bonbont kaptam az egyik kollégámtól. Szemeztem vele. De minden alkalommal, amikor a csokiért nyúltam önvizsgálatot tartottam, hogy valóbban ilyen gyenge lennék. Jelentem végül nem ettem a csokiból. Győzött az akaratom.
Aztán ott volt a nap végére a kitartás is. Kicsit későn indultam el kerékpározni, így úgy gondoltam, hogy csupán csak 18 kilométert tudok letekerni, mielőtt szürkülni kezdene. Aztán az utolsó métereken gondoltam nekem kicsit tovább kellene menni és tovább mentem. A végén több, mint 25 km tudtam le. Mert ugye kitartó vagyok?!
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 25,6 km, 1 óra 45 perc,
Bűnözés: –
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: túljutottam a tegnapi napon J)
Falási roham
2013 május 15. | Szerző: Tene
Ez az új élet nagy próbatételek elé állít. Ahogy ismerem magamat, csak rosszabb lesz, míg meg nem oldódnak a gondjaim. Itt van rögtön a tegnapi nap. Szinte nem tudtam eleget enni. Már fél tizenegykor megebédeltem, mert rettentő éhség gyötört. Aztán egész délután csak ettem. Munka után a Kedvesemmel beültünk egy kávéra. Persze addig duruzsolt, míg nem kértem valami édességet is. Kértem. Megettem egy csokis pohárkrémet. Mert annyira kínzott valami belülről. Éhes ugyan nem voltam, de ennem kellett. Mikor hazaértem ismét ettem. Aztán a tv előtt kötöttem ki és magamhoz vettem egy doboz bonbont. Nem, nem maradt belőle semmi. Az egészet elpusztítottam. Nem értem ezt az egészet. Soha nem történt még velem ilyesmi. Négy hónapja odafigyelek az étkezésekre és mozgok. Ugye nem kell mondanom, hogy mozgás sem volt? Nem csodálkoznék, ha néhány plusz kiló lenne az eredménye a fekete napomnak………….
Ui.: Ráálltam a mérlegre. Az eredmény +1 kg.
Fogyaszd magad szexire!
2013 május 13. | Szerző: Tene
Amikor négy hónappal ezelőtt nekivágtam ennek a tortúrának, csak annyit tudtam, hogy elegem van magamból. Elegem volt a duci, kövér, túlsúlyos, molett nőből, aki a tükörből bámult vissza rám. Egészségesebb akartam lenni. Végre szerettem volna új ruhákat vásárolni és nem sátrakkal takargatni magamat. Szerettem volna, ha a ruhaboltokban találtam volna magamra csinos darabokat és nem a molett szaküzletekbe kellett volna járkálnom. Szerettem volna, ha a képeken nem úgy néznék ki, mint egy jóllakott napközis. Szerettem volna, ha a beszélgetések nem úgy kezdődnek: Jó sokat híztál. Mert ugye mindenkinek joga van az igazságot a másik arcába köpni. Az ítész mindig tökéletes. Szóval ezeknek szerettem volna hátat fordítani. Nem mondom, hogy hatalmas eredményeket értem el, de én elégedett vagyok a nyolc kiló mínusszal is. A fogyás nem csak a testemnek, de a lelkemnek is nagyon jót tett. A Kedvesemmel nagyon jó szexuális kapcsolatunk van. De rég óta a fiókban lapultak a szexi kis ruhadarabjaim. A kilók múlásával az önbizalmam visszatért. Kívánatosnak, szexinek érzem magam és bátran viselem a csipkecsodákat, amik többet mutatnak a formás kis idomaimból, mint amennyit eltakarnak. Újra szexinek érzem magam. Ha másért nem, de ezért megérte a sok küzdelem, fájdalom, gyötrelem. Nem mondhatok mást, mint: Fogyaszd magad szexire!
Kísértés VS Fogyókúra
2013 május 10. | Szerző: Tene
Az elmúlt két napom kicsit érdekesen alakult. Hiába minden elhatározás, kitartás, küzdelem van úgy, hogy minden körülötted mást akar, mint te magad. Ilyenkor jobb nem szembeszállni a nagyobb hatalommal, mert úgy is ő győz. Legalább is én ezt az utat választottam. Két egymás követő este is kimaradt a mozgás. Ez még nem a világ vége, de tegnap édesanyám születésnapját ünnepeltük. Tudtam, hogy lesz torta és abból ugye enni kell?! De a kísértés ettől sokkal több volt. Nem egy torta volt. Kettő. Egyiket édesanyám, másikat sógornőm sütötte. Mit tegyen ilyenkor az ember lánya? Ha nem eszek, hivatkozva a diétámra, megbántom őket, hiszen ők készültek. Ha csak az egyikből eszek, akkor a másik megsértődik, hogy az övét nem kóstoltam meg. Nem volt hát más választásom ettem mindkettőből. Mindkettő nagyon finom volt. Egy csoki és egy eper torta versenget a kegyeinkért. Szerintem kijelenthetem az egész család nevében, hogy a torták nyertek. De születésnap nem születésnap pezsgő nélkül. A torták után tehát jött a pezsgő is. Meg kell vallanom, nagyon szeretem a pezsgőt, olyan könnyed, édes és tökéletesen hideg volt. Rég nem ittam semmiféle alkoholt. De ez most kifejezetten jól esett. Így a végeredmény két szelet torta és két pohár pezsgő volt, miközben két nap mozgás nélküli napom volt. Szerintetek ki nyert a kísértés vagy a fogyókúra?
Szerencsére mára már összeszedtem magamat és nem hanyagoltam el a mozgást sem. Csodálatos volt az idő a kerékpározáshoz. A nap melegen sütött, a szél elállt és csak a fák alatt érezhettem egy kis hűs fuvallatot, ami igen üdítő volt.
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 30 km, 2 óra,
Bűnözés: ma is volt egy szelet torta
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: mivel nem volt nehezítő körülmény így gyorsabban tekertem le a távot.
Energiatöltet
2013 május 9. | Szerző: Tene
A tegnap esti kickbox edzés után olyan energikusan ébredtem, mintha az Everestet készültem volna megmászni. Az epres” müzlivel” pedig csak tovább fokoztam az energiaszintemet. Úgy éreztem minden rendben van. A világ szeret és én is szeretem. Megvallom, nem igazán vagyok az a sminkelős csajszi. Igen ritkán érzem úgy, hogy van annyi önbizalmam, hogy tudjam egésznap viselni a reggel feltett festéket. De úgy éreztem ma minden összhangban van. A gondosan kiválasztott ruhához harmonizáló smink dukál. Kicsit sok időt vett igénybe a gyakorlatlanságom miatt, de megérte. Többen észrevették a munkahelyemen, hogy milyen kirobbanó formában vagyok: kisimult arc, energiával teli, teljes összhangban lévő voltam. Nem volt más dolgom, csak a bókokat kellett begyűjtenem. Kit érdekel, hogy mit üzen a centi????!!!!!!!
Mozgás: –
Teljesítmény: –
Bűnözés:–
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: –
Eper vagy szamóca ?
2013 május 8. | Szerző: Tene
Igazából mindegy is. A lényeg, hogy imádom. A mai napom is jól indult, mert ezt a finom gyümölcsöt reggeliztem. Számomra nagyon laktató és ízletes a reggelim, amit ráadásul nagyon gyorsan el is tudsz magadnak készíteni. Míg lefő a kávéd, már is elkészítetted a házi, friss „müzlit”. Végy négy-öt darab epret (vagy bármilyen friss gyümölcsöt, télre ajánlom az aszalt gyümölcsöket), darabold bele egy tálkába, tegyél hozzá 2-3 teáskanál rozspelyhet és öntsd nyakon natúr joghurttal. Ettől garantáltan jól indul majd a napod.
Variációk tonhalra
2013 április 30. | Szerző: Tene
Úgy éreztem, hogy végre a barátom is ÉLETMÓDOT akar váltani és velem tart az úton. Egyik nap annyira elragadta az én lelkesedésem, hogy azt mondta másnapra a vacsora valami egészséges legyen. Nem hús, nem pörkölt, hanem egészséges. Éreztem, hogy így már sokkal könnyebb lesz, ha ebben is tudjuk majd támogatni egymást. Egyből zakatolni kezdett az agyam, hogy mi is legyen az az egészséges vacsi. Mint már mondtam nagyon odavagyok a tonhalért. Így elkezdtem gondolatban főzni. Megvettem a hozzávalókat, és lázasan készítettem az életmódváltásos első közös ételünket. De amikor megtudta, hogy brokkoli és tonhal lesz az egészséges étel, akkor egyből visszakozott és inkább az előző napról megmaradt marhapörköltöt választotta. Azért veletek megosztom, mert szerintem nagyon finom lett.
A brokkolit rózsákra szedtem és előfőztem. Üvegtálba tettem, a tonhalat az olajtól lecsöpögtettem és befedtem vele a brokkolit. A tonhalat újabb sor brokkoli követe és a szokásos besamelmártás helyett (fölöslegesnek tartom a vajat és a lisztet) egy doboz tejfölt és egy doboz kefirt kevertem össze fűszerekkel és ezzel takartam be. A végén, hogy minél pikánsabb legyen egy kis chilit szórtam a tetejére. A sütőbben töltött negyedórát és már fogyasztható volt.
Két keréken
2013 április 26. | Szerző: Tene
Jelentem, a mai napot is kibírtam csoki nélkül. Nálam ez mostanában nagy szó. Nem, mintha olyan nagy csoki faló lennék, de ahogy telnek – múlnak az évek, egyre gyakrabban kapom magam azon, hogy csokit majszolgatok. Öregszem.
Ma ismét nyeregbe pattantam. Nem elég, hogy ha szabadba tekersz, akkor ugyanazt a távot szinte dupla annyi idő alatt teszed meg, mint a tv előtt elmélázva. Még a fenekem is jobban belesajog. A minap láttam erre a célra kipárnázott nadrágot. Nagyon murisnak tűnt, de biztos hasznos. Még egy –két gyötrelmes tekerés és csak rá veszem magamat, hogy beruházzak egy ilyenbe.
Vacsoraidő
2013 április 24. | Szerző: Tene
Van amit szigorúan veszek. Vacsoraidő- nálam – délután van. Amennyiben tehetem, öt órakor étkezek és utána már nincs semmi habzsi- dözsi. Ha ma, ti is velem szeretnétek tartani, akkor itt a kedvenc salátám receptje:
Egy fej vöröshagymát összevágok. Nem apróra! Szeretem, ahogy ropog. Nyakon öntöm egy doboz tonhallal. Kefirt adok hozzá, majd jól megfűszerezem. Kicsit pihen a hűtőbe és már fogyasztható is. Szinte minden héten eszek ilyet. Igazi elvetemültek, mint én, kenyér nélkül fogyasszák!
Vasárnapi fitness
2013 április 14. | Szerző: Tene
Délelőtt olyan csodás napsütés volt, hogy nem bírtam ellenállni neki. Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az egész család minden vasárnap a szüleimnél ebédel, így a délelőttöt minden hezitálás nélkül a szabadban tölthettem. Neki indultam a szokásos távomnak. A távomnak, amit tegnap délutánig nem tudtam, hogy konkrétan mekkora is. De akkor úgy éreztem, hogy nem várathat magára tovább és lemérem azokat az útvonalakat, amelyeket meg szoktam tenni. Azért van több útvonalam, ha bármi közbe jönne: hideg, sötét, kevés idő a mozgásra. A legkedveltebb útvonalam 7,2 kilométer. Fogalmam sem volt, hogy ennyit sétálgatok. De amint megtudtam, már rögtön azon keseregtem, hogy miért is nem többet teszek meg alkalmanként. Kicsit maximalista vagyok, vagy nem?
A kellemes délelőtti mozgás után várt a vasárnapi asztal. A szokásos menü helyet, azonban meglepetés várt. A rántott hús átalakult és sült hal volt panír nélkül. Ez igazán nagy dolog. Édesanyám szakácsnő és el sem tud mást képzelni, mint magyaros, zsíros, nehéz ételeket. Remélem nektek is csodaszép hétvégétek volt!?
Mennyi az annyi?
2013 április 13. | Szerző: Tene
Honnan hová tartok? Ez jó kérdés. Mondjuk úgy, hogy mindig voltak gondok a kilóimmal. Igaz volt olyan is, hogy szinte már gebe voltam. De azért a jellemző az, hogy ha megkérdezel egy ismerősömet, milyen is vagyok, akkor a válasz: molett, duci, kövér, jó húsban van és ezek durvább változatai. Anyukám szerint csinos vagyok. Mert ilyen egy igazi édesanya. De lehet, hogy csak azért mondja, mert ő is hasonló gondokkal küzd. Tehát volt kitől örökölni.
A januárt 73 kilóval kezdtem. Nem lenne ez olyan nagy gond, de csak 164 cm magas vagyok. Ez annyit jelent, hogy a bűvös 25 pontnyi BMI érték felett voltam. Azaz benne voltam a túlsúlyos kategóriában rendesen, úgy nyakig. Riadót fújtam. Itt az idő, hogy valamit tennem kell. Végre lehetőségem is volt, mert általában vagy túl sokat dolgozok, vagy túl sokat tanulok, vagy egyszerre túl sokat dolgozok és tanulok. De most van időm és lehetőségem egy kicsit többet foglalkozni magammal. Először is próbáltam magam hozzászoktatni a mozgáshoz. Így esténként egy kis sétával kezdtem. Valamint körbe vettem magam egy csomó önismereti, önfejlesztő könyvel, mert éreztem, hogy egy kicsit a lelkemre is ráfér a megújulás. Aztán január 14.-én elhatároztam magam és a tettek mezejére léptem. A séták mellé beiktattam a szobakerékpárt is. Talán az első két kiló ugrott le rólam, amikor már láttam, hogy nem fogom tudni produkálni az 1 hét mínusz 1 kiló tervemet. A mérleg megmakacsolta magát. Így további áldozatokat hoztam. Száműztem az életemből a kenyeret. Eleinte nem is tudtam, hogy mit fogok enni, ha nem eszek kenyeret. Aztán rájöttem, hogy a kenyeret zöldséggel fogom helyettesíteni. Így a tányéromon 2/3 rész zöldség és 1/3 rész felvágott vagy sajt jelent meg. Mert hiába ettem én mindig is sok zöldséget és gyümölcsöt, ha a módszer nem volt megfelelő. De a kilók még mindig csak vánszorogtak. Aztán növeltem a mozgás intenzitását és újabb étkezési tiltószabályok léptek életbe. Már úgy éreztem vért izzadok a sikerért és közben a mérleg még mindig nem mozdult. Ekkor döntöttem úgy, hogy blogírásba kezdek. Talán nehezebben adja fel az ember a reménytelen küzdelmet, ha tudja: esetleg valaki olvassa a sorait és a feladással már közhírré is tétetik a gyengesége. Tehát, nekem most ti adtok erőt, akik napról napra olvastok és gondolom hasonló nehézségekkel küzdötök, mint én magam.
Ezért vagyok most itt és közben végre lekúszott rólam újabb egy kiló. Így mint tegnap írtam már normál testalkatúnak számítok. De messze még a vég. Holnap elmondom mi is a célom……….
Mikor a méret a lényeg
2013 május 16. | Szerző: Tene
De nekünk, nőknek is sokat számít a méret. A télen csak szövetnadrágba tudtam járni, mert nem fértem bele a farmerekbe. Két méret között voltam. Az eggyel nagyobb nem volt csinos, a kisebbe pedig nem fértem bele. Valamint nem voltam hajlandó elfogadni, hogy 44-es a méretem. Elkezdtem ízlelgetni az életmódváltást, elkezdtem odafigyelni az étkezéseimre és esténként a téli hidegben róni kezdtem az utcákat. A döntés még nem volt meg, de már igen foglalkoztatott a gondolat. Ezek az apró változások már is azt eredményezték, hogy végre tudtam venni magamnak egy 42-es méretű farmert. Hónapok óta ismét a kedvenc ruhadarabomban feszíthettem. Ez segített végül, hogy a mozgást válasszam a kanapén való ücsörgés helyett. A kilóktól kezdtem megszabadulni és lás csodát a nadrág egyre bővebb lett rajtam és már cikkin logót mindenhol. Jött a 40-es méret. Egyre lelkesebb lettem. Megy ez nekem.
A hét azonban nagy megpróbáltatásokat tett elém. Padlóra kerültem. Kell ez nekem? Sok mozgás, kevés kaja. Kicsit ingerlékenyebb is lettem. Aztán jött a depi hangulat, a nagy gondok, a falási roham. De összeszedtem magam és tegnap már ismét küzdöttem a céljaimért. Ma pedig arra gondoltam, hogy kell egy közelebbi cél is. Amit hamarabb elérhetek, mint az ideális súlyomat. Gondoltam felpróbálok egy 38-as méretű farmert és az kellő motivációval lát el az elkövetkező 2-3 hétre. Mármint, ha látom hány centi választ el a már nem négyessel kezdődő méretezéstől. Megtettem. Felpróbáltam és lássatok csodát nem hiányzott egyetlen egy milliméter sem. Tökéletesen állt rajtam. Ez sokat segít. Újabb adag önbizalomra tettem szert.