Nőnek lenni
2013 június 7. | Szerző: Tene
Annyi behatás ér mostanában, hogy csak kapkodom a fejem. Nőnek lenni és annak is maradni nem igazán könnyű manapság. Annyi szerepnek, elvárásnak, kényszernek szeretnék megfelelni, illetve sokszor úgy érezem meg kell felelnem, hogy a végén már nem is tudom ki is vagyok valójában. Szerencsés vagy, ha te nem küzdesz ezekkel. Az én démonjaim itt vannak, sorakoznak szépen sorba.
Csinosnak lenni. Honnan jön ez az elvárás, szerintem már senki sem tudja. Hibáztatjuk a magazinokat, divatcégeket, reklámokat, férfiakat, nőket. De a lényeg, hogy mi nők mindig fogyókúrázunk. Soha nem ideális a súlyunk. Vagy ha még is, akkor valamelyik testrészünk nem ideális. Kicsit erősebb a comb vagy fenék. Esetleg löttyedtebb a felkarunk. Azaz nem vagyunk csinosak. Sanyargatjuk magunkat. Nem eszünk, konditeremből konditerembe járunk. Egy nő legyen csinos.
Szépnek lenni. Mit ér az élet, ha nem vagyunk szépek? Ha nem csinos kis pofikával rendelkezünk? Ha nem derékig érő csodálatos hajzuhatagunk van? Ha a bőrünk nem tökéletesen sima és napbarnított? Mit ér a nő, ha nem szép? Egy nő legyen szép.
Jól kinézni. Ez azt jelenti, hogy követned kell a divatot. Mindig tökéletes öltözékben és sminkben kell megjelened. De egyedinek is kell lenned. Kitűnni a többi nő közül. Egy nő nézzen ki jól.
Egyéniségnek lenni. Nem elég, ha a kinézeteddel tűnsz ki, személyiségednek is makulátlannak kell lennie. Kedves, figyelmes, odaadó, melegszívű és napestig sorolhatnánk a jelzőket milyenek is kellene lennünk. Egy nő igazi egyéniség.
Okosnak lenni. Mindegy, hogy a munkádat vagy a magánéletedet nézzük. Mára már ez is az alapfelszereltséged közzé kell, hogy tartozzon, mint az autóknál a klíma. Légy okos, művelt. Mindig mindenre tud a választ, de csak akkor, ha a férfi is azt karja. Egy nő okos, okosabb, mint gondolnád.
Jó munkaerőnek lenni. A munkát elvégezni és nem kérdezni semmit. Odafigyelni a részletekre is, amit a kollégák szépen átlépnek. Megoldani a problémákat, de úgy, hogy észre se vegyék jelen voltál. Sikerre vinni a céget, de mást engedni a rivalda fénybe. Dolgozni, többet dolgozni, mint bárki a vállalatnál. Hiszen bizonyítanod kell, hogy érsz majdnem annyit, mint egy férfi.
Jó háziasszonynak lenni. Minden legyen patyolat tiszta. Moss, főzz, takaríts, vasalj, gondozz kertet, fogadj vendégeket minden erőfeszítés nélkül. Természetesen munka, család mellett tedd ezt könnyedén, minden erőfeszítés nélkül. Mert egy jó háziasszony igazából varázsló is.
Anyának lenni. A nap huszonnégy órájában szeretni, nevelni, tanítani, félteni, gondozni, ápolni, etetni, táplálni, óvni gyermekeinket. Talán ez az egyetlen szerep, melynek mindig meg akarunk felelni. Jó édesanyák akarunk lenni egy életen át.
Barátnak lenni. Az évek alatt sok barátnőnk és talán barátunk is lesz, de a legfontosabb barátság mindig a Kedvesünkhöz kapcsolódik. Meghallgatni, ott lenni neki csak úgy, szeretni, támogatni, bíztatni és segíteni őt egész életünkben. Hiszen: „Mindig kell egy barát….”
Szeretőnek lenni. A barátságok ebben különböznek a szerelmektől. A vad, fékezhetetlen szenvedély, amit csak is azzal élünk át, akinek mi vagyunk a világ, aki nekünk egymagában a világ. Azt tesszük, amit ő szeretne és úgy, ahogy Ő szeretné. Ez a vágy, ami nem tűnhet el, mert ha eltűnik már semmit sem ér, hogy csinosak vagyunk, szépek vagyunk, jól nézzünk ki ……………………………………………
Már megint hétfő
2013 május 27. | Szerző: Tene
Nem tudom, hogy nektek is nyűgős volt-e a mai nap. De nekem határozottan igen. Régóta nem volt ilyen nehéz hétfőm. Reggel kicsit nehézkesen ébredtem és sikerült kissé elkésnem. Útközben esett az eső. Aztán ülhettem megint a dugóban. Egy hivatalba kellett ügyintéznem, ahol a számítógépes rendszer összeomlott és az átlagos negyedóra helyett több mint egy órát tartott az ügymenet. Ez megismétlődött a bankban is. Munka után pedig fogorvoshoz mentem. Milyen jó kis levezetés egy nehéz nap után. Azért még sikerült a barátommal is összevitatkozni. Igaz, Ő nem vette komolyan. Soha nem veszi komolyan. A nők és a férfiak tényleg nem egy nyelvet beszélnek.
Mit is lehet csinálni egy ilyen nap után? Igen, jól bevacsorázni. Ami persze semmire sem volt jó, de egy rövid ideig úgy éreztem minden szép és jó. De utána igen nehézkesnek éreztem magam. Az időjárás ma sem kedvezett a kerékpározásnak. Végül egy rövid kis sétánál maradtam. De legalább mozogtam.
Feladni
2013 május 26. | Szerző: Tene
Igen, rég jelentkeztem, de a küzdelmet nem adtam fel. Mert ugye egy fogyókúrát fel lehet adni, de egy életmódváltást nem. Hiszen ahhoz, mennyi akarat, összpontosítás kellett, hogy változtassak a régi szokásaimon, étkezéseimen? Mindezt egy múló rossz hangulat, vagy egy elfoglaltabb hét után csak úgy nem adjuk fel.
Mint, ahogy azt már említettem a régi életem lezárult (https://egyedulnemmegy.cafeblog.hu/2013/05/12/egy-uj-elet-kuszoben/ ), de az új életem küszöbén még nem tudtam átlépni. Ég és föld között lebegek. A régi, megszokott életemhez már nincs visszaút. Persze az nem gond, de hiányzik, mert azt már ismertem, tudtam miután mi következik. De ez már nincs. Az új élet kapuja előttem van, de oda még nincs bebocsátás. Így egy köztes világban élek jelenleg. Nem rossz ez, csak pont az ellentéte a réginek. Soha nem tudom mi lesz a következő lépés. Ebbe a fenekestül felfordult mindennapokban kevesebb idő jut a mozgásra. De azért valamennyi jut. A héten még csak 3 nap bringáztam és egy alkalommal sétáltam, de még itt van előttem az egész vasárnap. Tehát amikor tehetem, mozgok és az este is egy csodálatost salátával fejeztem be a napot. A kilók leadása stagnál. De most ez sem keserít el. Hétfőn kezdődik a 20. hét az életmódváltozásom óta. Egyszer csak célba érek, de addig is élvezem az eddig elért eredményeimet………
Mikor a méret a lényeg
2013 május 16. | Szerző: Tene
Sokan tiltakoznak, hogy ez nem így van. De kérdezzük meg a férfiakat is. Amikor egy nő elkezd fogyókúrázni, akkor a párjuk egyből kétségbe esik. Drágám, csak a melleid maradjanak a jelenlegi méretben…..
De nekünk, nőknek is sokat számít a méret. A télen csak szövetnadrágba tudtam járni, mert nem fértem bele a farmerekbe. Két méret között voltam. Az eggyel nagyobb nem volt csinos, a kisebbe pedig nem fértem bele. Valamint nem voltam hajlandó elfogadni, hogy 44-es a méretem. Elkezdtem ízlelgetni az életmódváltást, elkezdtem odafigyelni az étkezéseimre és esténként a téli hidegben róni kezdtem az utcákat. A döntés még nem volt meg, de már igen foglalkoztatott a gondolat. Ezek az apró változások már is azt eredményezték, hogy végre tudtam venni magamnak egy 42-es méretű farmert. Hónapok óta ismét a kedvenc ruhadarabomban feszíthettem. Ez segített végül, hogy a mozgást válasszam a kanapén való ücsörgés helyett. A kilóktól kezdtem megszabadulni és lás csodát a nadrág egyre bővebb lett rajtam és már cikkin logót mindenhol. Jött a 40-es méret. Egyre lelkesebb lettem. Megy ez nekem.
A hét azonban nagy megpróbáltatásokat tett elém. Padlóra kerültem. Kell ez nekem? Sok mozgás, kevés kaja. Kicsit ingerlékenyebb is lettem. Aztán jött a depi hangulat, a nagy gondok, a falási roham. De összeszedtem magam és tegnap már ismét küzdöttem a céljaimért. Ma pedig arra gondoltam, hogy kell egy közelebbi cél is. Amit hamarabb elérhetek, mint az ideális súlyomat. Gondoltam felpróbálok egy 38-as méretű farmert és az kellő motivációval lát el az elkövetkező 2-3 hétre. Mármint, ha látom hány centi választ el a már nem négyessel kezdődő méretezéstől. Megtettem. Felpróbáltam és lássatok csodát nem hiányzott egyetlen egy milliméter sem. Tökéletesen állt rajtam. Ez sokat segít. Újabb adag önbizalomra tettem szert.
Tanulság
2013 május 15. | Szerző: Tene
A mai nap több tanulsággal is szolgált. Az egyik az, hogy valóban volt értelme elkezdenem a blogírást. Sokan követitek napról napra a küzdelmeimet a kilók ellen. Ez tartást ad. Nem hagyhatlak cserben benneteket, akiknek valószínű hasonló gondok nyomják a vállatokat, mint amikkel én is szembetalálom magamat. Aztán ott vannak Léna szavai, aki figyelmeztetett arra, hogy mennyi gyötrelem, fájdalom, küzdelem van már a hátam mögött és csak ilyen könnyen ne dobjam el az eddigi sikereimet. Köszönöm Léna.
Ma végre kisütött a nap. Ez egy kicsit jobbkedvre derített. De aztán újabb doboz bonbont kaptam az egyik kollégámtól. Szemeztem vele. De minden alkalommal, amikor a csokiért nyúltam önvizsgálatot tartottam, hogy valóbban ilyen gyenge lennék. Jelentem végül nem ettem a csokiból. Győzött az akaratom.
Aztán ott volt a nap végére a kitartás is. Kicsit későn indultam el kerékpározni, így úgy gondoltam, hogy csupán csak 18 kilométert tudok letekerni, mielőtt szürkülni kezdene. Aztán az utolsó métereken gondoltam nekem kicsit tovább kellene menni és tovább mentem. A végén több, mint 25 km tudtam le. Mert ugye kitartó vagyok?!
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 25,6 km, 1 óra 45 perc,
Bűnözés: –
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: túljutottam a tegnapi napon J)
Falási roham
2013 május 15. | Szerző: Tene
Ez az új élet nagy próbatételek elé állít. Ahogy ismerem magamat, csak rosszabb lesz, míg meg nem oldódnak a gondjaim. Itt van rögtön a tegnapi nap. Szinte nem tudtam eleget enni. Már fél tizenegykor megebédeltem, mert rettentő éhség gyötört. Aztán egész délután csak ettem. Munka után a Kedvesemmel beültünk egy kávéra. Persze addig duruzsolt, míg nem kértem valami édességet is. Kértem. Megettem egy csokis pohárkrémet. Mert annyira kínzott valami belülről. Éhes ugyan nem voltam, de ennem kellett. Mikor hazaértem ismét ettem. Aztán a tv előtt kötöttem ki és magamhoz vettem egy doboz bonbont. Nem, nem maradt belőle semmi. Az egészet elpusztítottam. Nem értem ezt az egészet. Soha nem történt még velem ilyesmi. Négy hónapja odafigyelek az étkezésekre és mozgok. Ugye nem kell mondanom, hogy mozgás sem volt? Nem csodálkoznék, ha néhány plusz kiló lenne az eredménye a fekete napomnak………….
Ui.: Ráálltam a mérlegre. Az eredmény +1 kg.
Fogyaszd magad szexire!
2013 május 13. | Szerző: Tene
Amikor négy hónappal ezelőtt nekivágtam ennek a tortúrának, csak annyit tudtam, hogy elegem van magamból. Elegem volt a duci, kövér, túlsúlyos, molett nőből, aki a tükörből bámult vissza rám. Egészségesebb akartam lenni. Végre szerettem volna új ruhákat vásárolni és nem sátrakkal takargatni magamat. Szerettem volna, ha a ruhaboltokban találtam volna magamra csinos darabokat és nem a molett szaküzletekbe kellett volna járkálnom. Szerettem volna, ha a képeken nem úgy néznék ki, mint egy jóllakott napközis. Szerettem volna, ha a beszélgetések nem úgy kezdődnek: Jó sokat híztál. Mert ugye mindenkinek joga van az igazságot a másik arcába köpni. Az ítész mindig tökéletes. Szóval ezeknek szerettem volna hátat fordítani. Nem mondom, hogy hatalmas eredményeket értem el, de én elégedett vagyok a nyolc kiló mínusszal is. A fogyás nem csak a testemnek, de a lelkemnek is nagyon jót tett. A Kedvesemmel nagyon jó szexuális kapcsolatunk van. De rég óta a fiókban lapultak a szexi kis ruhadarabjaim. A kilók múlásával az önbizalmam visszatért. Kívánatosnak, szexinek érzem magam és bátran viselem a csipkecsodákat, amik többet mutatnak a formás kis idomaimból, mint amennyit eltakarnak. Újra szexinek érzem magam. Ha másért nem, de ezért megérte a sok küzdelem, fájdalom, gyötrelem. Nem mondhatok mást, mint: Fogyaszd magad szexire!
Egy új élet küszöbén
2013 május 12. | Szerző: Tene
A változástól nem kell félni. A változás jó. Legalább is fennen szoktam ezeket a frázisokat hangoztatni. De van olyan, amikor ott állunk egy új élet küszöbén és a szívünk belesajdul, gyomrunk összeszorul, testünk pedig egy merő stresszgombóc. Ugye a változás jó? Jó, amikor egy új munkát kezdesz, házasságra lépsz a kedveseddel, gyermeked születik, egy világkörüli útra indulsz, új, nagyobb házba költözöl. Persze rajtad múlik, hogy tartod-e a jó irányt. De mi van akkor, amikor csak a pálya széléről nézheted, hogy a változás, ami jönni fog a Te életedbe a jó vagy a rossz irányt fogja-e választani? Amikor mástól függ, hogy mi lesz veled az elkövetkezendő években? Mert az biztos, hogy változás lesz. Csak még az nem biztos, hogy nekem is a kedvemre lesz az eredmény. Tudom, hogy innentől nincs visszaút. Az új életem kopogtat, csak nem tudom mi is lesz, ha kinyitom az ajtót. A régi életemnek vége. De az új életem még nem kezdődött el. Ég és Föld között lebegek. A megszokott, régi élet, ha nem is volt jó, de legalább volt. Kiszámíthatóan ott volt velem évek óta. Nem szerettem, változást akartam. De tudtam magam mihez tartani. De ennek vége. Azonban az új élet még várat magára. Lebegek. Kedvesem, kérlek, gyere, fogd meg a kezem és lépjük át a küszöböt együtt, egyszerre!
Pasi mustra I.
2013 június 11. | Szerző: Tene
Valóban nem egyszerű nőnek lenni. De küzdünk vele nap mint nap. Ezért döntöttem úgy, hogy nézzük meg a másik oldalt is. Természetesen ne a mellettünk heverő férjet, barátot, szerelmet, szeretőt vegyük górcső alá. Ők a szerelem homályában úgy tökéletesek számunkra, ahogy vannak.
Annyi férfi vesz körül minket a munkahelyen, az utcán, bevásárlás közben, a baráti társaságban, a buszon, hogy kellő távolságból tudjuk megnézni mit is nyújtanak a férfiak cserébe nekünk, hogy minden pillanatban nők vagyunk tetőtől talpig.
Pasik a boncasztalon. Vagy is inkább a bevásárlás közben. A legutóbbi bevásárlásom során egyszer csak az előttem lévő férfira lettem figyelmes. Vagy is igazából a totyogása keltette fel a figyelmemet. Olyan esetlen volt, mint egy kis pingvin. Vicces járás, gondoltam és kíváncsian elkezdtem figyelni. A fehér nadrág szintén igen érdekes volt. Az nem olyan szokásos egy férfi esetében. Aztán a dereka körül lévő úszógumit vettem szemügyre. Ez is inkább olyan női hízás volt. A teste olyan vízágyszerűnek tűnt. Fehér bőr, laza kötőszövetek. Nem egy gyúrós gyerek. A bevásárló kosarat pedig olyan édesen a karjába vette. Belekarolt. Mint egy lány. Nem, mi sem csinálunk ilyeneket. Több méteren keresztül követtem, amikor is láttam, hogy a csokis pult elé tipeg és visszateszi a polcra a már kosarába lévő csokoládét. Határozott egyéniség. Képes eldönteni, hogy mit is akar. A csokit nem akarta. De mit is akar egy ilyen férfi? Vagy inkább jobb kérdés: Mi akarunk 100 %-ban nők lenni egy ilyen férfinak?
Hölgyeim, pasi mustrára fel! Mindenkit felhatalmazok, hogy nézzen körül, mérje fel a férfitársadalmat és a végén tegye fel magának a kérdést: Hány %-ban férfi az illető?