Tanulság
2013 május 15. | Szerző: Tene
A mai nap több tanulsággal is szolgált. Az egyik az, hogy valóban volt értelme elkezdenem a blogírást. Sokan követitek napról napra a küzdelmeimet a kilók ellen. Ez tartást ad. Nem hagyhatlak cserben benneteket, akiknek valószínű hasonló gondok nyomják a vállatokat, mint amikkel én is szembetalálom magamat. Aztán ott vannak Léna szavai, aki figyelmeztetett arra, hogy mennyi gyötrelem, fájdalom, küzdelem van már a hátam mögött és csak ilyen könnyen ne dobjam el az eddigi sikereimet. Köszönöm Léna.
Ma végre kisütött a nap. Ez egy kicsit jobbkedvre derített. De aztán újabb doboz bonbont kaptam az egyik kollégámtól. Szemeztem vele. De minden alkalommal, amikor a csokiért nyúltam önvizsgálatot tartottam, hogy valóbban ilyen gyenge lennék. Jelentem végül nem ettem a csokiból. Győzött az akaratom.
Aztán ott volt a nap végére a kitartás is. Kicsit későn indultam el kerékpározni, így úgy gondoltam, hogy csupán csak 18 kilométert tudok letekerni, mielőtt szürkülni kezdene. Aztán az utolsó métereken gondoltam nekem kicsit tovább kellene menni és tovább mentem. A végén több, mint 25 km tudtam le. Mert ugye kitartó vagyok?!
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 25,6 km, 1 óra 45 perc,
Bűnözés: –
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: túljutottam a tegnapi napon J)
Falási roham
2013 május 15. | Szerző: Tene
Ez az új élet nagy próbatételek elé állít. Ahogy ismerem magamat, csak rosszabb lesz, míg meg nem oldódnak a gondjaim. Itt van rögtön a tegnapi nap. Szinte nem tudtam eleget enni. Már fél tizenegykor megebédeltem, mert rettentő éhség gyötört. Aztán egész délután csak ettem. Munka után a Kedvesemmel beültünk egy kávéra. Persze addig duruzsolt, míg nem kértem valami édességet is. Kértem. Megettem egy csokis pohárkrémet. Mert annyira kínzott valami belülről. Éhes ugyan nem voltam, de ennem kellett. Mikor hazaértem ismét ettem. Aztán a tv előtt kötöttem ki és magamhoz vettem egy doboz bonbont. Nem, nem maradt belőle semmi. Az egészet elpusztítottam. Nem értem ezt az egészet. Soha nem történt még velem ilyesmi. Négy hónapja odafigyelek az étkezésekre és mozgok. Ugye nem kell mondanom, hogy mozgás sem volt? Nem csodálkoznék, ha néhány plusz kiló lenne az eredménye a fekete napomnak………….
Ui.: Ráálltam a mérlegre. Az eredmény +1 kg.
Kísértés VS Fogyókúra
2013 május 10. | Szerző: Tene
Az elmúlt két napom kicsit érdekesen alakult. Hiába minden elhatározás, kitartás, küzdelem van úgy, hogy minden körülötted mást akar, mint te magad. Ilyenkor jobb nem szembeszállni a nagyobb hatalommal, mert úgy is ő győz. Legalább is én ezt az utat választottam. Két egymás követő este is kimaradt a mozgás. Ez még nem a világ vége, de tegnap édesanyám születésnapját ünnepeltük. Tudtam, hogy lesz torta és abból ugye enni kell?! De a kísértés ettől sokkal több volt. Nem egy torta volt. Kettő. Egyiket édesanyám, másikat sógornőm sütötte. Mit tegyen ilyenkor az ember lánya? Ha nem eszek, hivatkozva a diétámra, megbántom őket, hiszen ők készültek. Ha csak az egyikből eszek, akkor a másik megsértődik, hogy az övét nem kóstoltam meg. Nem volt hát más választásom ettem mindkettőből. Mindkettő nagyon finom volt. Egy csoki és egy eper torta versenget a kegyeinkért. Szerintem kijelenthetem az egész család nevében, hogy a torták nyertek. De születésnap nem születésnap pezsgő nélkül. A torták után tehát jött a pezsgő is. Meg kell vallanom, nagyon szeretem a pezsgőt, olyan könnyed, édes és tökéletesen hideg volt. Rég nem ittam semmiféle alkoholt. De ez most kifejezetten jól esett. Így a végeredmény két szelet torta és két pohár pezsgő volt, miközben két nap mozgás nélküli napom volt. Szerintetek ki nyert a kísértés vagy a fogyókúra?
Szerencsére mára már összeszedtem magamat és nem hanyagoltam el a mozgást sem. Csodálatos volt az idő a kerékpározáshoz. A nap melegen sütött, a szél elállt és csak a fák alatt érezhettem egy kis hűs fuvallatot, ami igen üdítő volt.
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 30 km, 2 óra,
Bűnözés: ma is volt egy szelet torta
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: mivel nem volt nehezítő körülmény így gyorsabban tekertem le a távot.
Eper vagy szamóca ?
2013 május 8. | Szerző: Tene
Igazából mindegy is. A lényeg, hogy imádom. A mai napom is jól indult, mert ezt a finom gyümölcsöt reggeliztem. Számomra nagyon laktató és ízletes a reggelim, amit ráadásul nagyon gyorsan el is tudsz magadnak készíteni. Míg lefő a kávéd, már is elkészítetted a házi, friss „müzlit”. Végy négy-öt darab epret (vagy bármilyen friss gyümölcsöt, télre ajánlom az aszalt gyümölcsöket), darabold bele egy tálkába, tegyél hozzá 2-3 teáskanál rozspelyhet és öntsd nyakon natúr joghurttal. Ettől garantáltan jól indul majd a napod.
Elő a centivel
2013 május 6. | Szerző: Tene
Tizenhat hét. Ennyi telt el azóta, hogy eldöntöttem ÉLETMÓDOT váltok. Sok mindenen keresztülmentem. A lényeg pedig, hogy sikerült ezalatt nyolc kilótól megszabadulnom és a közérzetem kiváló. Nem vagyok fáradékony, mindig mozgásban vagyok, és legfőképp nyugodt, kiegyensúlyozott lettem. Mennyi mindenre jó volt ez a majdnem négy hónap?! Pedig sokszor inkább feladtam volna, mert hát igen lassan olvadnak a kilók rólam. De mára már elértem azt a kicsi fejecskében is, hogy tudom nem csak a leadott kilók számítanak, hanem az odavezető út is.
Legutóbb arra buzdítottalak benneteket, hogy mérjétek nyugodtan magatokat akár naponta többször is, hiszen attól nem lehet hízni, és ha ez kell a boldogsághoz, hát nézzük meg naponta akár 2-3 alkalommal is a súlyunkat. Legalább észrevesszük időben, ha nem fogyni kezdünk, hanem inkább hízni. Valamint az is egy mozgás, ha a mérleget elő vesszük, ráállunk és visszatesszük. Csak egyet felejtettem el. Lehet, hogy a mérleg ettől elromlik. Az enyém legalább is úgy néz ki erre a sorsra jutott. Három egymás utáni méréssel három különböző súlyt lehet róla leolvasni. Ezért átlagoltam, gyököt vontam, és figyelembe vettem az előző időszakokat így kijelenthetem, hogy hatvanöt kiló lettem. Január 14.-én hetvenhárom kilógrammról indultam. Nyolc kiló mínusz, de én ettől sokkal többnek érzem a fogyásomat. Így úgy döntöttem, itt az ideje megmérnem centiben is a habtestem. Na, ez elég nagy csalódás lett. Mikor már kezdtem azt gondolni, érezni és látni, hogy minden rendben van a súlyommal igazi arculcsapás lett az eredmény. Az ideális méretek a 90-60-90. Na ezek nem az én méreteim. Nem is tudom, hogy merjem-e megosztani ezek mellett az én derék-csipő-mell méreteimet? Szégyellem a számokat. Azonban eddig sem bújtam el az igazság elől, most sem fogom: 99-85-99. A kalkulátorok szerint ez az arány nagyon rossz és azonnal kezdjek fogyókúrába. Jobb lett volna valami pozitív megerősítés nem pedig ez a földbe döngölés. Hosszú még az út. Sok kilométer kerékpározás és gyaloglás van még előttem. Talán soha nem lesz vége az útnak……………………………….
Mozgás: gyaloglás (ma szünet lett volna, de nem szerettem volna lemondani a mozgásról)
Teljesítmény: 4 km, 45 perc
Bűnözés: fagyi
Nehezítő körülmény: elhúzódó fogorvosi kezelés
Pozitívum: a séta vége futás lett, mert eleredt az eső. Az utolsó 800 m-t futva tettem meg. Pedig nem vagyok nagy barátságban a futással.
Mikor a méret a lényeg
2013 május 16. | Szerző: Tene
De nekünk, nőknek is sokat számít a méret. A télen csak szövetnadrágba tudtam járni, mert nem fértem bele a farmerekbe. Két méret között voltam. Az eggyel nagyobb nem volt csinos, a kisebbe pedig nem fértem bele. Valamint nem voltam hajlandó elfogadni, hogy 44-es a méretem. Elkezdtem ízlelgetni az életmódváltást, elkezdtem odafigyelni az étkezéseimre és esténként a téli hidegben róni kezdtem az utcákat. A döntés még nem volt meg, de már igen foglalkoztatott a gondolat. Ezek az apró változások már is azt eredményezték, hogy végre tudtam venni magamnak egy 42-es méretű farmert. Hónapok óta ismét a kedvenc ruhadarabomban feszíthettem. Ez segített végül, hogy a mozgást válasszam a kanapén való ücsörgés helyett. A kilóktól kezdtem megszabadulni és lás csodát a nadrág egyre bővebb lett rajtam és már cikkin logót mindenhol. Jött a 40-es méret. Egyre lelkesebb lettem. Megy ez nekem.
A hét azonban nagy megpróbáltatásokat tett elém. Padlóra kerültem. Kell ez nekem? Sok mozgás, kevés kaja. Kicsit ingerlékenyebb is lettem. Aztán jött a depi hangulat, a nagy gondok, a falási roham. De összeszedtem magam és tegnap már ismét küzdöttem a céljaimért. Ma pedig arra gondoltam, hogy kell egy közelebbi cél is. Amit hamarabb elérhetek, mint az ideális súlyomat. Gondoltam felpróbálok egy 38-as méretű farmert és az kellő motivációval lát el az elkövetkező 2-3 hétre. Mármint, ha látom hány centi választ el a már nem négyessel kezdődő méretezéstől. Megtettem. Felpróbáltam és lássatok csodát nem hiányzott egyetlen egy milliméter sem. Tökéletesen állt rajtam. Ez sokat segít. Újabb adag önbizalomra tettem szert.