Elő a centivel

2013 május 6. | Szerző:

Tizenhat hét. Ennyi telt el azóta, hogy eldöntöttem ÉLETMÓDOT váltok. Sok mindenen keresztülmentem. A lényeg pedig, hogy sikerült ezalatt nyolc kilótól megszabadulnom és a közérzetem kiváló. Nem vagyok fáradékony, mindig mozgásban vagyok, és legfőképp nyugodt, kiegyensúlyozott lettem. Mennyi mindenre jó volt ez a majdnem négy hónap?! Pedig sokszor inkább feladtam volna, mert hát igen lassan olvadnak a kilók rólam. De mára már elértem azt a kicsi fejecskében is, hogy tudom nem csak a leadott kilók számítanak, hanem az odavezető út is.

Legutóbb arra buzdítottalak benneteket, hogy mérjétek nyugodtan magatokat akár naponta többször is, hiszen attól nem lehet hízni, és ha ez kell a boldogsághoz, hát nézzük meg naponta akár 2-3 alkalommal is a súlyunkat. Legalább észrevesszük időben, ha nem fogyni kezdünk, hanem inkább hízni. Valamint az is egy mozgás, ha a mérleget elő vesszük, ráállunk és visszatesszük.  Csak egyet felejtettem el. Lehet, hogy a mérleg ettől elromlik. Az enyém legalább is úgy néz ki erre a sorsra jutott. Három egymás utáni méréssel három különböző súlyt lehet róla leolvasni. Ezért átlagoltam, gyököt vontam, és figyelembe vettem az előző időszakokat így kijelenthetem, hogy hatvanöt kiló lettem. Január 14.-én hetvenhárom kilógrammról indultam. Nyolc kiló mínusz, de én ettől sokkal többnek érzem a fogyásomat. Így úgy döntöttem, itt az ideje megmérnem centiben is a habtestem. Na, ez elég nagy csalódás lett. Mikor már kezdtem azt gondolni, érezni és látni, hogy minden rendben van a súlyommal igazi arculcsapás lett az eredmény. Az ideális méretek a 90-60-90. Na ezek nem az én méreteim. Nem is tudom, hogy merjem-e megosztani ezek mellett az én derék-csipő-mell méreteimet? Szégyellem a számokat.  Azonban eddig sem bújtam el az igazság elől, most sem fogom: 99-85-99. A kalkulátorok szerint ez az arány nagyon rossz és azonnal kezdjek fogyókúrába. Jobb lett volna valami pozitív megerősítés nem pedig ez a földbe döngölés. Hosszú még az út. Sok kilométer kerékpározás és gyaloglás van még előttem. Talán soha nem lesz vége az útnak……………………………….

Mozgás: gyaloglás (ma szünet lett volna, de nem szerettem volna lemondani a mozgásról)

Teljesítmény: 4 km, 45 perc

Bűnözés: fagyi

Nehezítő körülmény: elhúzódó fogorvosi kezelés

Pozitívum: a séta vége futás lett, mert eleredt az eső. Az utolsó 800 m-t futva tettem meg. Pedig nem vagyok nagy barátságban a futással.

Aktív pihenés

2013 május 5. | Szerző:

Nekem akkor pihenés a pihenés, ha aktív. Nem tudok pihenni, ha csak úgy vagyok, fekszek a strandon vagy a tv előtt. Nekem mozgásban kell lennem. Minél aktívabb vagyok, attól jobban kipihenem és feltöltöm magam. Így utólag kijelentem nagyon sikeres volt a mini szabim. A szerda mellé kivettem a csütörtök, pénteket is és minden nap igen mozgalmasra sikeredet. Volt takarítás, kertészkedés, autómosás, kozmetikus, fodrász, szoli, vásárolgatás, szalonnasütés, névnapozás, kirándulás, anyák napi családi összejövetel, kerékpározás, gyaloglás, kerékpározás……..Végül még a leggyűlöltebb házimunkát a vasalást is dalolva végeztem el. Jelentem teljesen kipihenten, fitten, üdén fogom kezdeni holnap a munkát.

Mozgás: kerékpározás a szabadban

Teljesítmény: 30 km, 2 óra 25 perc

Bűnözés: sütemény

Nehezítő körülmény: erős, hideg szél

Pozitívum: mindent elvégeztem, amit kitűztem célul a hétvégére

Virágszál

2013 május 3. | Szerző:

Nem szoktam nagy dolgokat kívánni. Az valahogy nem én vagyok. Pedig azt mondják, mer nagyot álmodni. Nekem a kisebb kívánságokkal, vágyakkal is akad gondom bőven. Valahogy a vége mindig fájdalom és csalódás. Itt van a mai nap is. Semmi más vágyam nem volt csupán csak egy szál virág. Egy szál virág tőle. Azzal, hogy nem kaptam meg, nem a virág hiánya volt fájdalmas, hanem az, hogy ma sem voltam fontos a számára. Ma sem, még annyi év után sem……….

Mozgás: kerékpározás a szabadban

Teljesítmény: 18 km, 1 óra 15 perc

Mozgás: séta

Teljesítmény: 3 km, 30 perc

Bűnözés: jégkrém

Nehezítő körülmény:  –

Pozitívum: hal ebédre

Top modell leszek

2013 május 2. | Szerző:

Gondolom, nem csak az én képernyőmön van valami családi fotó? Nekem egy kedves kép van fent a két évvel ezelőtti karácsonyról. Keresztlányom és én. A Kedvesem ma pont ezt a fotót nézte kissé furcsálló tekintettel. Hol rám, hol a fotóra nézett. Végül azt mondta, hogy szerinte le kellene cserélnem a képet. Most én néztem rá furcsán. Szerinte kissé idejétmúlt a fotó, mert annyit fogytam, hogy már fel sem lehet ismerni a kép alapján. Na, ez igen nagy csúsztatás volt, de jól esett. Jól esett, hogy azt mondta, a két állapot között legalább tizenöt kiló különbség van. Habár pontosan tudtam, hogy csupán hétkiló. De boldog voltam, hogy ismét csinosnak lát. Ha már elméletileg ilyen sokat fogytam, gondoltam itt az ideje, hogy az évekből is elhagyjak néhányat. Fodrásznál voltam. Végre visszajött a régi fodrászom és elég volt csak annyit mondani, hogy rábízom magam. Az eredmény káprázatos lett. Trendi, fiatalos, rövid, hosszú. Jelentem, tíz év mínusz. Már is jobban érzem magam.

Mozgás: kerékpározás a szabadban

Teljesítmény: 18 km, 1 óra

Bűnözés: jégkrém

Nehezítő körülmény: migrén

Variációk tonhalra

2013 április 30. | Szerző:

Úgy éreztem, hogy végre a barátom is ÉLETMÓDOT akar váltani és velem tart az úton. Egyik nap annyira elragadta az én lelkesedésem, hogy azt mondta másnapra a vacsora valami egészséges legyen. Nem hús, nem pörkölt, hanem egészséges. Éreztem, hogy így már sokkal könnyebb lesz, ha ebben is tudjuk majd támogatni egymást. Egyből zakatolni kezdett az agyam, hogy mi is legyen az az egészséges vacsi. Mint már mondtam nagyon odavagyok a tonhalért. Így elkezdtem gondolatban főzni. Megvettem a hozzávalókat, és lázasan készítettem az életmódváltásos első közös ételünket. De amikor megtudta, hogy brokkoli és tonhal lesz az egészséges étel, akkor egyből visszakozott és inkább az előző napról megmaradt marhapörköltöt választotta. Azért veletek megosztom, mert szerintem nagyon finom lett.

A brokkolit rózsákra szedtem és előfőztem. Üvegtálba tettem, a tonhalat az olajtól lecsöpögtettem és befedtem vele a brokkolit. A tonhalat újabb sor brokkoli követe és a szokásos besamelmártás helyett (fölöslegesnek tartom a vajat és a lisztet) egy doboz tejfölt és egy doboz kefirt kevertem össze fűszerekkel és ezzel takartam be. A végén, hogy minél pikánsabb legyen egy kis chilit szórtam a tetejére. A sütőbben töltött negyedórát és már fogyasztható volt.

 

Fénykép0046 jpg

Fénykép0047 jpg

 

Egy nehéz hét után

2013 április 28. | Szerző:

Van olyan, hogy minden akadály eléd gördül, ami csak létezik? Nekem ilyen volt az elmúlt hét. Remélem, a varázs megtörik hétfő reggellel. Kicsit túl sok volt már, hogy mindig közbe jött valami. Kezdtem múlt vasárnap, hogy a közelgő telihold miatt nem aludtam egy szemhunyásnyit sem. Ott volt a fejfájás, na meg a szokásos havi görcsölésem. Aztán volt két családi összejövetel is és a banki ügyintézés is elvett jó néhány órát a mozgásra szánt időmből. A hétvégére pedig még valami nyavalyát is elkaptam. Köhögés, elgyötörtség, lázas forgolódás. Persze azért küzdöttem, de nem akkora elánnal. Vagy csak ez is olyan, mint szembeszélben kerékpározni? Több nap inkább csak gyalogoltam, vagy kisebb távot tekertem le, de próbálkoztam.

Megvallom, ilyenkor ki vagyok magamra akadva. Ennyire nyápic lennék? Másnak biztos nincs ennyi baja. Más biztos minden nap teljes gőzzel végig edzette volna a hetet. Más nem is kéthetente ad le egy kilót. Más jobban csinálja ezt is. Igazából Másnak nincs is szüksége erre az egész bohóckodásra. Lehet, hogy a világon egyedül csak nekem van súlyfeleslegem ?????????????!!!!!!!!!!!!!!!!

Fogadom, hogy hétfőtől még többet teszek azért, hogy elérjem a célom és küzdeni fogok az elemekkel, amik meg akarnak majd akadályozni ebben.

Két keréken

2013 április 26. | Szerző:

Jelentem, a mai napot is kibírtam csoki nélkül. Nálam ez mostanában nagy szó. Nem, mintha olyan nagy csoki faló lennék, de ahogy telnek – múlnak az évek, egyre gyakrabban kapom magam azon, hogy csokit majszolgatok. Öregszem.

Ma ismét nyeregbe pattantam. Nem elég, hogy ha szabadba tekersz, akkor ugyanazt a távot szinte dupla annyi idő alatt teszed meg, mint a tv előtt elmélázva. Még a fenekem is jobban belesajog.  A minap láttam erre a célra kipárnázott nadrágot. Nagyon murisnak tűnt, de biztos hasznos. Még egy –két gyötrelmes tekerés és csak rá veszem magamat, hogy beruházzak egy ilyenbe.

Nehéz női sors

2013 április 25. | Szerző:

Egy újabb hónap telt el. Reggel mikor ébredeztem, már éreztem, hogy nehéz nap elé nézzek. Van az úgy, hogy jobb lenne ki se kelni az ágyból. Na, nem vagyok én ennyire lusta. Csak hát az a pár nehéz nap ne lenne a nők életébe. Szerintem ezzel még a férfiak is egyetértenek. Gyötrő görcsök és beszakadó derék. E két dolog jellemezte a mai napot. Estére végre megszűnni látszott a kínzó fájdalom, így egyből azon gondolkodtam mit is mozogja ma? Ilyenkor nem szeretem túlzásba vinni a sportot, de annyira mehetnékem volt a szabadba, hogy végül a gyaloglás mellett döntöttem. Kimozdulok, de még sem viszem túlzásba.

Megérte. Csodálatos nyári nap volt, így tavasszal. Ahogy a falut elhagytam, nem volt más csak a perzselő nap, a csivitelő madarak, virágzó fák, zöldellő szántók és persze a cikázó gondolataim. Másokkal ellentétbe én a szabadban való mozgáshoz nem viszek semmiféle kütyüt, azaz nem hallgatok zenét és ilyenkor a gondolataimat hallgatom. Elég zajos olyankor minden. Csak úgy tódul a sok dolog, amivel napközben nincs módom foglalkozni.  Így történt, hogy magammal viaskodva érvek és ellenérvek sorakoztatása közepette azon kaptam magam, hogy már az erdősávot is túlhaladtam. Végül a nehéz napot, egy hosszú sétával zártam. Tíz kilométert sikerült magam mögött hagyni.

Ma telihold van. Remélem, egy kicsit azért tudok majd aludni is…………

Vacsoraidő

2013 április 24. | Szerző:

Van amit szigorúan veszek. Vacsoraidő- nálam – délután van. Amennyiben tehetem, öt órakor étkezek és utána már nincs semmi habzsi- dözsi. Ha ma, ti is velem szeretnétek tartani, akkor itt a kedvenc salátám receptje:

Egy fej vöröshagymát összevágok. Nem apróra! Szeretem, ahogy ropog. Nyakon öntöm egy doboz tonhallal. Kefirt adok hozzá, majd jól megfűszerezem. Kicsit pihen a hűtőbe és már fogyasztható is. Szinte minden héten eszek ilyet. Igazi elvetemültek, mint én, kenyér nélkül fogyasszák!

Mérlegen a valóság

2013 április 23. | Szerző:

Van ez a dilemma a mérleggel. Ráálljunk, ne álljunk? Szerintem álljunk rá minél gyakrabban. Legalább nem szalad el velünk a ló. Gyakran van úgy, hogy azt gondolom, milyen jól haladok és biztos fogytam egy- két kilót. Aztán elő a mérleg és kiderül, fogyásról nem lehet beszélni. Inkább felszaladt az a kiló, nem le. Hallom, ahogy felhorkantok, inkább tornázzak, mint a mérleget nézegessem. De szerintem azzal kárt nem okozunk magunknak, hogy naponta ráállunk. Megvallom én naponta többször is előveszem. Az is torna, míg bemész a fürdőbe, lehajolsz, előhúzod a mérleget és felállsz rá. Na, jó ha nem is torna de segít az úton maradni.

Tizennégy hét telt el azóta, hogy felálltam a díványról és ÉLETMÓDOT váltottam. Így úgy gondoltam itt az ideje egyenleget vonni. De az eredmény elkeserítő volt. 14 hét= -7 kg. Ez szinte semmi. Pont a minap hallottam valakit azzal dicsekedni, hogy 1 hét alatt öt kilótól szabadult meg. Velem van a baj????!!!!!!!

Szemléletet kell váltanom. Matekagynak neveznek a kollégáim. Így gondoltam zsonglőrködök kicsit a számokkal. A hét kiló az a kiinduló súlyom 9,6 %-a. Ez már barátságosabban hangzik. Az általam megválasztott cél (59 kg) már 50%-ba teljesült. Tehát, nincs itt nagy gond, csak még keményebben kell dolgoznom és nem szabad engednem a csokoládé semmilyen természetű csábításának, kínzó vágyának.

Holdnaptár

2013 április 22. | Szerző:

Vasárnap reggel úgy ébredtem, mintha egy szemhunyásit se aludtam volna egész éjszaka. Kábán a naptárt keresgetem a nappaliban. Sejtelmem beigazolódót: a héten telihold lesz. Olyan vagyok, mint egy két lábon járó holdnaptár. Az előtte lévő éjszakákon órákig csak fekszek és nézzem a plafont, mikor végre elaludnék akkor meg csak forgolódók. Kávé. Az talán segíthet. De nem segített. Már nem csak az éjszaka gyötrelemi kínoztak. Van az úgy, hogy minden előjel nélkül rámtör valami rossz érzés, valami megmagyarázhatatlan. Ilyenkor minden porcikámba érzem a közelgő fájdalmat, félelmet. Olyan, mintha előre megéreznéd a tragédiát, a sorsfordítást, ami hamarosan bekövetkezik. Ilyenkor értelmetlenek, reménytelenek tűnik minden. Fáj a lelked. Erre nincs orvosság. Visszabújtam az ágyba és próbáltam behozni, ami kimaradta az éjszaka. Alvás a köbön.

Jobb programom nem is lehetett estére. B.Bella koncertre mentem. Így mára ismét csordultig volt a lelkem. Lehet, hogy nem is a telihold kavart be? Mostanság túl sok időt és energiát fordítottam a testemre és a lelkem meg csak úgy velem tartott………………….

Amikor érik a gyümölcs

2013 április 19. | Szerző:

Tegnap egy csodálatos napon volt. Összetalálkoztam egy rég nem látott barátnőmmel, aki köszönés helyett csak annyit mondott, miközben alaposan végigmért: Te fogytál. A nyakába ugrottam és miközben két hatalmas puszit nyomta az arcára csak azt hajtogattam: köszönöm, köszönöm, köszönöm. Még is van remény. Végre valaki észre is vette. Nem hiába volt az a sok gyötrelem. Egy nőtársunktól egy dicséret amúgy is dupla pontot jelent.

Estére színházba menetem, így a sport kimaradt, de helyette ott volt a mit vegyek fel dilemma. Fogtam a fejem. Évek óta nem igazán vettem elegánsabb öltözéket, hiszen mire legközelebb felvehettem volna, már valószínű nem fértem volna bele. Megláttam a szekrény mélyén eldugva egy régi ruhámat, amit már évek óta nem viseltem. Belém bújt a kisördög. Próbáld fel! Úgy se lesz jó. Hátha! Kizárt. Legalább próbáld meg. Úgy éreztem magam, mint akit a vágóhídra visznek. Mert még ha sikerül is beletuszkolni magamat, akkor meg majd bugyog a hájam itt is, ott is. De akkor mit vegyek fel? Ledobtam az ágyra a kérdéses darabot és csak úgy lopva rásandítottam.  Aztán már szinte szemeztem vele. Mi van, félsz, hogy a régi ruhád megharap? – szólt a kisördög. Mély levegőt vettem, a szemem becsuktam és fog összeszorítva öltözni kezdtem. A cipzár akadálytalanul felkúszott és még levegőt is kaptam. Még mindig félve álltam a tükör elé. Mit láttam? Egy nőt. Egy nőt, aki büszke lehetett magára. A kilók, ha lassan is, de eltűnnek.  Messze még az alagút vége, de a fény már látszik.

Gyötrelem

2013 április 17. | Szerző:

Nem tudom ki, hogy van vele, de néha igencsak megmakacsolom magamat. Olyankor minden zsigerembe érzem, hogy nem akarom. Nincs az a dolog, ami rávenne, hogy nyeregbe pattanjak és tekerjek. Küzdök, viaskodok magamban magammal.

  • Gyerünk, csináld! – Jó énem
  • Eszem ágában nincs ma sportolni. – Rossz énem
  • De mi lesz a kilókkal? – Jó énem
  • Mi lenne? Semmi. – Rossz énem
  • De olyan szépen haladtál! – Jó énem
  • Nem is fogytam semmit. – Rossz énem
  • Olyan csinos vagy már most is. Miért adnád fel? – Jó énem
  • Ha már csinos vagyok minek is csináljam tovább? – Rossz énem
  • Olyan büszke rád mindenki. – Jó énem
  • Akkor sportoljanak ők! – Rossz énem

És ez így megy mindaddig, amíg végül felkapaszkodok a szobakerékpárra és el nem kezdek tekerni. De az igazi kín csak ekkor kezdődik. Érzem, ahogy a gyötrelem át veszi felettem az uralmat. Mit keresek én itt? Más biztos otthon ül a kanapén vagy moziba megy. Elég lesz ma csak a táv felét letekerni. Különben is olyan unalmas ez az egész. Ha most abbahagynám, akkor sem történne semmi. A világ eddig sem omlott össze. Különben is biztosan nem sikerül lefogyni, csak az időmet pocsékolom.

Közben tekerek, izzadok. Az idő telik, a kilométerek szaporodnak. Tekerek, izzadok. Még mindig több mint tizenöt perc van hátra. Ezt már tényleg el lehetne csalni. Senki észre nem venné. Nekem is jár néha egy kis pihi. Ettől most biztos izomlázam lesz holnap.  Kell ez nekem? Tekerek, izzadok. Mindjárt letelik a hatvan perc. De fogadjunk a harminc kilométer nem lesz meg!!!! Nyertem. Még egy kicsit tarts ki, ha már idáig elszenvedted magad ma is. Még 1,5 kilométert időn felül le kell tekerni. Sok volt a rinya. Tekerek, izzadok, végcél szalagot átszakítom.

Milyen jól esett végül ez a kis mozgás. Mit is csináltam volna helyette? Punyadtam volna, mint a legtöbb ember. TV-t néznek, neten lógnak, vagy csak úgy lébecolnak. Vagy ehettem volna. De én inkább tekertem. Olvadnak a zsírpárnák, karcsúsodok. Milyen büszke is vagyok magamra! Ma is megcsináltam. Gyötrelem nélkül lehet, hogy könnyebb lenne?

Titkok, trükkök, praktikák

2013 április 15. | Szerző:

Olyan jó lenne tudni a fogyás titkát. Biztos nektek is van valami titkotok, trükkötök és praktikátok a kilók ellen. Néhány dolog, ami nekem sokat segít a minden napi küzdelembe. A reggeli kávémat mindig meghintem fahéjjal. Finom, segíti az emésztést, kalóriát nem tartalmaz. Közben olyan mintha egy jó kis kávézóba tették volna elém.

Az étkezőben egy kis tálon étcsokoládé kockák vannak kitéve. Arra az esetre, ha csillapíthatatlan vágyam támadna egy kis édességre. Az étcsoki kevesebb kalóriát tartalmazz, mit a tejcsoki változat és a minél magasabb kakaó tartalmú annál kedvezőbb élettani hatásokkal rendelkezik.

A mindennapi gyümölcsbevitelre egy igen egyszerű gyümölcssaláta „receptem” van. A változatosság miatt több féle gyümölcsöt vásárolók össze. De ha gyümölcsöt eszek délután, akkor nem egy almát vagy egy kivit szeretnék megenni. Így összedarabolom a különféle gyümölcsöket és összekeverem a végén pedig egy kis citromot csavarok rá. Az egészet beteszem a hűtőbbe, és amikor enni szeretném, akkor a több gyümölcs keveréke igazi íz, szín kavalkáddal lep meg. Most is pihen egy doboznyi eper, kivi, alma, narancs és ananász egyvelege a hűtőm polcán. Ez ám a színes étel!

Ha már a citromot említettem, akkor elmondom, mindenbe használom, amibe csak lehet. A legjobb, amikor a kerékpározás befejezése után egy nagy pohár vízbe csavarom. Szerintem a citromnak és a rendszeres mozgásnak köszönhetem, hogy idén elkerült mindenféle nátha.

Vasárnapi fitness

2013 április 14. | Szerző:

Délelőtt olyan csodás napsütés volt, hogy nem bírtam ellenállni neki. Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az egész család minden vasárnap a szüleimnél ebédel, így a délelőttöt minden hezitálás nélkül a szabadban tölthettem.  Neki indultam a szokásos távomnak. A távomnak, amit tegnap délutánig nem tudtam, hogy konkrétan mekkora is. De akkor úgy éreztem, hogy nem várathat magára tovább és lemérem azokat az útvonalakat, amelyeket meg szoktam tenni.  Azért van több útvonalam, ha bármi közbe jönne: hideg, sötét, kevés idő a mozgásra. A legkedveltebb útvonalam 7,2 kilométer. Fogalmam sem volt, hogy ennyit sétálgatok. De amint megtudtam, már rögtön azon keseregtem, hogy miért is nem többet teszek meg alkalmanként. Kicsit maximalista vagyok, vagy nem?

A kellemes délelőtti mozgás után várt a vasárnapi asztal. A szokásos menü helyet, azonban meglepetés várt. A rántott hús átalakult és sült hal volt panír nélkül. Ez igazán nagy dolog. Édesanyám szakácsnő és el sem tud mást képzelni, mint magyaros, zsíros, nehéz ételeket. Remélem nektek is csodaszép hétvégétek volt!?

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!