Egy új élet küszöbén

2013 május 12. | Szerző: Tene |

A változástól nem kell félni. A változás jó. Legalább is fennen szoktam ezeket a frázisokat hangoztatni. De van olyan, amikor ott állunk egy új élet küszöbén és a szívünk belesajdul, gyomrunk összeszorul, testünk pedig egy merő stresszgombóc. Ugye a változás jó? Jó, amikor egy új munkát kezdesz, házasságra lépsz a kedveseddel, gyermeked születik, egy világkörüli útra indulsz, új, nagyobb házba költözöl. Persze rajtad múlik, hogy tartod-e a jó irányt. De mi van akkor, amikor csak a pálya széléről nézheted, hogy a változás, ami jönni fog a Te életedbe a jó vagy a rossz irányt fogja-e választani? Amikor mástól függ, hogy mi lesz veled az elkövetkezendő években? Mert az biztos, hogy változás lesz. Csak még az nem biztos, hogy nekem is a kedvemre lesz az eredmény. Tudom, hogy innentől nincs visszaút. Az új életem kopogtat, csak nem tudom mi is lesz, ha kinyitom az ajtót. A régi életemnek vége. De az új életem még nem kezdődött el. Ég és Föld között lebegek. A megszokott, régi élet, ha nem is volt jó, de legalább volt. Kiszámíthatóan ott volt velem évek óta. Nem szerettem, változást akartam. De tudtam magam mihez tartani. De ennek vége. Azonban az új élet még várat magára. Lebegek. Kedvesem, kérlek, gyere, fogd meg a kezem és lépjük át a küszöböt együtt, egyszerre!