Már megint hétfő
2013 május 27. | Szerző: Tene
Nem tudom, hogy nektek is nyűgős volt-e a mai nap. De nekem határozottan igen. Régóta nem volt ilyen nehéz hétfőm. Reggel kicsit nehézkesen ébredtem és sikerült kissé elkésnem. Útközben esett az eső. Aztán ülhettem megint a dugóban. Egy hivatalba kellett ügyintéznem, ahol a számítógépes rendszer összeomlott és az átlagos negyedóra helyett több mint egy órát tartott az ügymenet. Ez megismétlődött a bankban is. Munka után pedig fogorvoshoz mentem. Milyen jó kis levezetés egy nehéz nap után. Azért még sikerült a barátommal is összevitatkozni. Igaz, Ő nem vette komolyan. Soha nem veszi komolyan. A nők és a férfiak tényleg nem egy nyelvet beszélnek.
Mit is lehet csinálni egy ilyen nap után? Igen, jól bevacsorázni. Ami persze semmire sem volt jó, de egy rövid ideig úgy éreztem minden szép és jó. De utána igen nehézkesnek éreztem magam. Az időjárás ma sem kedvezett a kerékpározásnak. Végül egy rövid kis sétánál maradtam. De legalább mozogtam.
Feladni
2013 május 26. | Szerző: Tene
Igen, rég jelentkeztem, de a küzdelmet nem adtam fel. Mert ugye egy fogyókúrát fel lehet adni, de egy életmódváltást nem. Hiszen ahhoz, mennyi akarat, összpontosítás kellett, hogy változtassak a régi szokásaimon, étkezéseimen? Mindezt egy múló rossz hangulat, vagy egy elfoglaltabb hét után csak úgy nem adjuk fel.
Mint, ahogy azt már említettem a régi életem lezárult (https://egyedulnemmegy.cafeblog.hu/2013/05/12/egy-uj-elet-kuszoben/ ), de az új életem küszöbén még nem tudtam átlépni. Ég és föld között lebegek. A régi, megszokott életemhez már nincs visszaút. Persze az nem gond, de hiányzik, mert azt már ismertem, tudtam miután mi következik. De ez már nincs. Az új élet kapuja előttem van, de oda még nincs bebocsátás. Így egy köztes világban élek jelenleg. Nem rossz ez, csak pont az ellentéte a réginek. Soha nem tudom mi lesz a következő lépés. Ebbe a fenekestül felfordult mindennapokban kevesebb idő jut a mozgásra. De azért valamennyi jut. A héten még csak 3 nap bringáztam és egy alkalommal sétáltam, de még itt van előttem az egész vasárnap. Tehát amikor tehetem, mozgok és az este is egy csodálatost salátával fejeztem be a napot. A kilók leadása stagnál. De most ez sem keserít el. Hétfőn kezdődik a 20. hét az életmódváltozásom óta. Egyszer csak célba érek, de addig is élvezem az eddig elért eredményeimet………
A rendszeres mozgás mellékhatásai….
2013 május 21. | Szerző: Tene
Igen, igen a rendszeres mozgásnak is vannak mellékhatásai. Ott van rögtön a függőség. Csak neki kezdeni nehéz, de amint fog összeszorítva eltelik az első pár hét, már is arra leszel figyelmes, hogy rászoktál. Ezután már nem azért mozogsz hetente több alkalommal is, mert muszáj, hanem azért mert minden porcikádnak szüksége van rá.
Miután függővé váltál elkezded érezni a következő mellékhatást, ami nem más, mint a vitalitás. Kezded napról napra jobban érezni magad. Kevesebb alvás is elegendő és már nincs az a teendő, ami ne férne bele a napodba. Ilyenkor úgy érzed ide nekem az oroszlánt is.
A sport azonban nem csak erővel lát el, hanem ésszel is. A rendszeres mozgás következtében agyműködésünk szárnyra kap, és jobban teljesítünk az iskolapadban vagy akár a munkahelyünkön is. A legfontosabb azonban még is az, hogy az egész testünk karbantartja és nincs olyan betegség, amire ne gyakorolna kedvező hatást. Ezek mellett már csak tényleg ráadás, hogy fogyhatunk is tőle.
Itt jegyezném meg egy kedves idézetemet: “A mozgás annyi előnnyel jár, hogy ha az orvosok receptre fel tudnák írni, nem ismernénk rá a világra, amelyben élünk” IJCP
Mikor a méret a lényeg
2013 május 16. | Szerző: Tene
Sokan tiltakoznak, hogy ez nem így van. De kérdezzük meg a férfiakat is. Amikor egy nő elkezd fogyókúrázni, akkor a párjuk egyből kétségbe esik. Drágám, csak a melleid maradjanak a jelenlegi méretben…..
De nekünk, nőknek is sokat számít a méret. A télen csak szövetnadrágba tudtam járni, mert nem fértem bele a farmerekbe. Két méret között voltam. Az eggyel nagyobb nem volt csinos, a kisebbe pedig nem fértem bele. Valamint nem voltam hajlandó elfogadni, hogy 44-es a méretem. Elkezdtem ízlelgetni az életmódváltást, elkezdtem odafigyelni az étkezéseimre és esténként a téli hidegben róni kezdtem az utcákat. A döntés még nem volt meg, de már igen foglalkoztatott a gondolat. Ezek az apró változások már is azt eredményezték, hogy végre tudtam venni magamnak egy 42-es méretű farmert. Hónapok óta ismét a kedvenc ruhadarabomban feszíthettem. Ez segített végül, hogy a mozgást válasszam a kanapén való ücsörgés helyett. A kilóktól kezdtem megszabadulni és lás csodát a nadrág egyre bővebb lett rajtam és már cikkin logót mindenhol. Jött a 40-es méret. Egyre lelkesebb lettem. Megy ez nekem.
A hét azonban nagy megpróbáltatásokat tett elém. Padlóra kerültem. Kell ez nekem? Sok mozgás, kevés kaja. Kicsit ingerlékenyebb is lettem. Aztán jött a depi hangulat, a nagy gondok, a falási roham. De összeszedtem magam és tegnap már ismét küzdöttem a céljaimért. Ma pedig arra gondoltam, hogy kell egy közelebbi cél is. Amit hamarabb elérhetek, mint az ideális súlyomat. Gondoltam felpróbálok egy 38-as méretű farmert és az kellő motivációval lát el az elkövetkező 2-3 hétre. Mármint, ha látom hány centi választ el a már nem négyessel kezdődő méretezéstől. Megtettem. Felpróbáltam és lássatok csodát nem hiányzott egyetlen egy milliméter sem. Tökéletesen állt rajtam. Ez sokat segít. Újabb adag önbizalomra tettem szert.
Tanulság
2013 május 15. | Szerző: Tene
A mai nap több tanulsággal is szolgált. Az egyik az, hogy valóban volt értelme elkezdenem a blogírást. Sokan követitek napról napra a küzdelmeimet a kilók ellen. Ez tartást ad. Nem hagyhatlak cserben benneteket, akiknek valószínű hasonló gondok nyomják a vállatokat, mint amikkel én is szembetalálom magamat. Aztán ott vannak Léna szavai, aki figyelmeztetett arra, hogy mennyi gyötrelem, fájdalom, küzdelem van már a hátam mögött és csak ilyen könnyen ne dobjam el az eddigi sikereimet. Köszönöm Léna.
Ma végre kisütött a nap. Ez egy kicsit jobbkedvre derített. De aztán újabb doboz bonbont kaptam az egyik kollégámtól. Szemeztem vele. De minden alkalommal, amikor a csokiért nyúltam önvizsgálatot tartottam, hogy valóbban ilyen gyenge lennék. Jelentem végül nem ettem a csokiból. Győzött az akaratom.
Aztán ott volt a nap végére a kitartás is. Kicsit későn indultam el kerékpározni, így úgy gondoltam, hogy csupán csak 18 kilométert tudok letekerni, mielőtt szürkülni kezdene. Aztán az utolsó métereken gondoltam nekem kicsit tovább kellene menni és tovább mentem. A végén több, mint 25 km tudtam le. Mert ugye kitartó vagyok?!
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 25,6 km, 1 óra 45 perc,
Bűnözés: –
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: túljutottam a tegnapi napon J)
Falási roham
2013 május 15. | Szerző: Tene
Ez az új élet nagy próbatételek elé állít. Ahogy ismerem magamat, csak rosszabb lesz, míg meg nem oldódnak a gondjaim. Itt van rögtön a tegnapi nap. Szinte nem tudtam eleget enni. Már fél tizenegykor megebédeltem, mert rettentő éhség gyötört. Aztán egész délután csak ettem. Munka után a Kedvesemmel beültünk egy kávéra. Persze addig duruzsolt, míg nem kértem valami édességet is. Kértem. Megettem egy csokis pohárkrémet. Mert annyira kínzott valami belülről. Éhes ugyan nem voltam, de ennem kellett. Mikor hazaértem ismét ettem. Aztán a tv előtt kötöttem ki és magamhoz vettem egy doboz bonbont. Nem, nem maradt belőle semmi. Az egészet elpusztítottam. Nem értem ezt az egészet. Soha nem történt még velem ilyesmi. Négy hónapja odafigyelek az étkezésekre és mozgok. Ugye nem kell mondanom, hogy mozgás sem volt? Nem csodálkoznék, ha néhány plusz kiló lenne az eredménye a fekete napomnak………….
Ui.: Ráálltam a mérlegre. Az eredmény +1 kg.
Fogyaszd magad szexire!
2013 május 13. | Szerző: Tene
Amikor négy hónappal ezelőtt nekivágtam ennek a tortúrának, csak annyit tudtam, hogy elegem van magamból. Elegem volt a duci, kövér, túlsúlyos, molett nőből, aki a tükörből bámult vissza rám. Egészségesebb akartam lenni. Végre szerettem volna új ruhákat vásárolni és nem sátrakkal takargatni magamat. Szerettem volna, ha a ruhaboltokban találtam volna magamra csinos darabokat és nem a molett szaküzletekbe kellett volna járkálnom. Szerettem volna, ha a képeken nem úgy néznék ki, mint egy jóllakott napközis. Szerettem volna, ha a beszélgetések nem úgy kezdődnek: Jó sokat híztál. Mert ugye mindenkinek joga van az igazságot a másik arcába köpni. Az ítész mindig tökéletes. Szóval ezeknek szerettem volna hátat fordítani. Nem mondom, hogy hatalmas eredményeket értem el, de én elégedett vagyok a nyolc kiló mínusszal is. A fogyás nem csak a testemnek, de a lelkemnek is nagyon jót tett. A Kedvesemmel nagyon jó szexuális kapcsolatunk van. De rég óta a fiókban lapultak a szexi kis ruhadarabjaim. A kilók múlásával az önbizalmam visszatért. Kívánatosnak, szexinek érzem magam és bátran viselem a csipkecsodákat, amik többet mutatnak a formás kis idomaimból, mint amennyit eltakarnak. Újra szexinek érzem magam. Ha másért nem, de ezért megérte a sok küzdelem, fájdalom, gyötrelem. Nem mondhatok mást, mint: Fogyaszd magad szexire!
Egy új élet küszöbén
2013 május 12. | Szerző: Tene
A változástól nem kell félni. A változás jó. Legalább is fennen szoktam ezeket a frázisokat hangoztatni. De van olyan, amikor ott állunk egy új élet küszöbén és a szívünk belesajdul, gyomrunk összeszorul, testünk pedig egy merő stresszgombóc. Ugye a változás jó? Jó, amikor egy új munkát kezdesz, házasságra lépsz a kedveseddel, gyermeked születik, egy világkörüli útra indulsz, új, nagyobb házba költözöl. Persze rajtad múlik, hogy tartod-e a jó irányt. De mi van akkor, amikor csak a pálya széléről nézheted, hogy a változás, ami jönni fog a Te életedbe a jó vagy a rossz irányt fogja-e választani? Amikor mástól függ, hogy mi lesz veled az elkövetkezendő években? Mert az biztos, hogy változás lesz. Csak még az nem biztos, hogy nekem is a kedvemre lesz az eredmény. Tudom, hogy innentől nincs visszaút. Az új életem kopogtat, csak nem tudom mi is lesz, ha kinyitom az ajtót. A régi életemnek vége. De az új életem még nem kezdődött el. Ég és Föld között lebegek. A megszokott, régi élet, ha nem is volt jó, de legalább volt. Kiszámíthatóan ott volt velem évek óta. Nem szerettem, változást akartam. De tudtam magam mihez tartani. De ennek vége. Azonban az új élet még várat magára. Lebegek. Kedvesem, kérlek, gyere, fogd meg a kezem és lépjük át a küszöböt együtt, egyszerre!
Kísértés VS Fogyókúra
2013 május 10. | Szerző: Tene
Az elmúlt két napom kicsit érdekesen alakult. Hiába minden elhatározás, kitartás, küzdelem van úgy, hogy minden körülötted mást akar, mint te magad. Ilyenkor jobb nem szembeszállni a nagyobb hatalommal, mert úgy is ő győz. Legalább is én ezt az utat választottam. Két egymás követő este is kimaradt a mozgás. Ez még nem a világ vége, de tegnap édesanyám születésnapját ünnepeltük. Tudtam, hogy lesz torta és abból ugye enni kell?! De a kísértés ettől sokkal több volt. Nem egy torta volt. Kettő. Egyiket édesanyám, másikat sógornőm sütötte. Mit tegyen ilyenkor az ember lánya? Ha nem eszek, hivatkozva a diétámra, megbántom őket, hiszen ők készültek. Ha csak az egyikből eszek, akkor a másik megsértődik, hogy az övét nem kóstoltam meg. Nem volt hát más választásom ettem mindkettőből. Mindkettő nagyon finom volt. Egy csoki és egy eper torta versenget a kegyeinkért. Szerintem kijelenthetem az egész család nevében, hogy a torták nyertek. De születésnap nem születésnap pezsgő nélkül. A torták után tehát jött a pezsgő is. Meg kell vallanom, nagyon szeretem a pezsgőt, olyan könnyed, édes és tökéletesen hideg volt. Rég nem ittam semmiféle alkoholt. De ez most kifejezetten jól esett. Így a végeredmény két szelet torta és két pohár pezsgő volt, miközben két nap mozgás nélküli napom volt. Szerintetek ki nyert a kísértés vagy a fogyókúra?
Szerencsére mára már összeszedtem magamat és nem hanyagoltam el a mozgást sem. Csodálatos volt az idő a kerékpározáshoz. A nap melegen sütött, a szél elállt és csak a fák alatt érezhettem egy kis hűs fuvallatot, ami igen üdítő volt.
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 30 km, 2 óra,
Bűnözés: ma is volt egy szelet torta
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: mivel nem volt nehezítő körülmény így gyorsabban tekertem le a távot.
Energiatöltet
2013 május 9. | Szerző: Tene
A tegnap esti kickbox edzés után olyan energikusan ébredtem, mintha az Everestet készültem volna megmászni. Az epres” müzlivel” pedig csak tovább fokoztam az energiaszintemet. Úgy éreztem minden rendben van. A világ szeret és én is szeretem. Megvallom, nem igazán vagyok az a sminkelős csajszi. Igen ritkán érzem úgy, hogy van annyi önbizalmam, hogy tudjam egésznap viselni a reggel feltett festéket. De úgy éreztem ma minden összhangban van. A gondosan kiválasztott ruhához harmonizáló smink dukál. Kicsit sok időt vett igénybe a gyakorlatlanságom miatt, de megérte. Többen észrevették a munkahelyemen, hogy milyen kirobbanó formában vagyok: kisimult arc, energiával teli, teljes összhangban lévő voltam. Nem volt más dolgom, csak a bókokat kellett begyűjtenem. Kit érdekel, hogy mit üzen a centi????!!!!!!!
Mozgás: –
Teljesítmény: –
Bűnözés:–
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: –
Eper vagy szamóca ?
2013 május 8. | Szerző: Tene
Igazából mindegy is. A lényeg, hogy imádom. A mai napom is jól indult, mert ezt a finom gyümölcsöt reggeliztem. Számomra nagyon laktató és ízletes a reggelim, amit ráadásul nagyon gyorsan el is tudsz magadnak készíteni. Míg lefő a kávéd, már is elkészítetted a házi, friss „müzlit”. Végy négy-öt darab epret (vagy bármilyen friss gyümölcsöt, télre ajánlom az aszalt gyümölcsöket), darabold bele egy tálkába, tegyél hozzá 2-3 teáskanál rozspelyhet és öntsd nyakon natúr joghurttal. Ettől garantáltan jól indul majd a napod.
Fitness kicsit másként
2013 május 7. | Szerző: Tene
A tegnapi centizgetés nagyon elkedvtelenített. Egész nap azon zakatolt az agyam, hogy tudnám felturbózni a mozgásadagomat. Aztán az eső is abban erősített meg, hogy valamit ki kell találnom estére, ha nem akarok ismét a szobakerékpárra ülni. Rémlett, mintha lennie kellett volna valahol valamilyen aerobicos anyagnak. Munka után lázas keresésbe kezdtem. Láss csodát, a könyvek mögött eldugva találtam egy ezeréves videokazettát, kickbox edzéssel. Már csak az egyáltalán nem használt lejátszót kellett üzembe helyezni. Sikerült. Akadályok elhárítva. De ekkor elindultak az aggályoskodások: biztos nem fogja tudni lejátszani, túl hosszú, túl fárasztó lesz, ezt nem nekem találták ki, nem fogom bírni………..
Aztán eszembe jutott a 99-85-99, és már tudtam is mi a teendőm. Neki kezdtem. Nem mondom, hogy az ötven perces edzés sétagalopp volt. De nem szerepeltem rosszul. Nem hiába, a rendszeres mozgásnak köszönhetően igen jól kondiba vagyok. Végig gyűrtem az edzést és elégettem 1100 kalóriát. Legalább is ezt ígérték, miközben kegyetlenül számoltak: 1,2,3,4……Bevallom jól esett. A sok tekerés után pedig igazi csemege volt. Fitness kicsit másként.
Mozgás: kickbox edzés
Teljesítmény: 50 perc
Bűnözés: fagyi
Nehezítő körülmény: –
Pozitívum: mertem váltani és új edzést is kipróbálni.
Elő a centivel
2013 május 6. | Szerző: Tene
Tizenhat hét. Ennyi telt el azóta, hogy eldöntöttem ÉLETMÓDOT váltok. Sok mindenen keresztülmentem. A lényeg pedig, hogy sikerült ezalatt nyolc kilótól megszabadulnom és a közérzetem kiváló. Nem vagyok fáradékony, mindig mozgásban vagyok, és legfőképp nyugodt, kiegyensúlyozott lettem. Mennyi mindenre jó volt ez a majdnem négy hónap?! Pedig sokszor inkább feladtam volna, mert hát igen lassan olvadnak a kilók rólam. De mára már elértem azt a kicsi fejecskében is, hogy tudom nem csak a leadott kilók számítanak, hanem az odavezető út is.
Legutóbb arra buzdítottalak benneteket, hogy mérjétek nyugodtan magatokat akár naponta többször is, hiszen attól nem lehet hízni, és ha ez kell a boldogsághoz, hát nézzük meg naponta akár 2-3 alkalommal is a súlyunkat. Legalább észrevesszük időben, ha nem fogyni kezdünk, hanem inkább hízni. Valamint az is egy mozgás, ha a mérleget elő vesszük, ráállunk és visszatesszük. Csak egyet felejtettem el. Lehet, hogy a mérleg ettől elromlik. Az enyém legalább is úgy néz ki erre a sorsra jutott. Három egymás utáni méréssel három különböző súlyt lehet róla leolvasni. Ezért átlagoltam, gyököt vontam, és figyelembe vettem az előző időszakokat így kijelenthetem, hogy hatvanöt kiló lettem. Január 14.-én hetvenhárom kilógrammról indultam. Nyolc kiló mínusz, de én ettől sokkal többnek érzem a fogyásomat. Így úgy döntöttem, itt az ideje megmérnem centiben is a habtestem. Na, ez elég nagy csalódás lett. Mikor már kezdtem azt gondolni, érezni és látni, hogy minden rendben van a súlyommal igazi arculcsapás lett az eredmény. Az ideális méretek a 90-60-90. Na ezek nem az én méreteim. Nem is tudom, hogy merjem-e megosztani ezek mellett az én derék-csipő-mell méreteimet? Szégyellem a számokat. Azonban eddig sem bújtam el az igazság elől, most sem fogom: 99-85-99. A kalkulátorok szerint ez az arány nagyon rossz és azonnal kezdjek fogyókúrába. Jobb lett volna valami pozitív megerősítés nem pedig ez a földbe döngölés. Hosszú még az út. Sok kilométer kerékpározás és gyaloglás van még előttem. Talán soha nem lesz vége az útnak……………………………….
Mozgás: gyaloglás (ma szünet lett volna, de nem szerettem volna lemondani a mozgásról)
Teljesítmény: 4 km, 45 perc
Bűnözés: fagyi
Nehezítő körülmény: elhúzódó fogorvosi kezelés
Pozitívum: a séta vége futás lett, mert eleredt az eső. Az utolsó 800 m-t futva tettem meg. Pedig nem vagyok nagy barátságban a futással.
Aktív pihenés
2013 május 5. | Szerző: Tene
Nekem akkor pihenés a pihenés, ha aktív. Nem tudok pihenni, ha csak úgy vagyok, fekszek a strandon vagy a tv előtt. Nekem mozgásban kell lennem. Minél aktívabb vagyok, attól jobban kipihenem és feltöltöm magam. Így utólag kijelentem nagyon sikeres volt a mini szabim. A szerda mellé kivettem a csütörtök, pénteket is és minden nap igen mozgalmasra sikeredet. Volt takarítás, kertészkedés, autómosás, kozmetikus, fodrász, szoli, vásárolgatás, szalonnasütés, névnapozás, kirándulás, anyák napi családi összejövetel, kerékpározás, gyaloglás, kerékpározás……..Végül még a leggyűlöltebb házimunkát a vasalást is dalolva végeztem el. Jelentem teljesen kipihenten, fitten, üdén fogom kezdeni holnap a munkát.
Mozgás: kerékpározás a szabadban
Teljesítmény: 30 km, 2 óra 25 perc
Bűnözés: sütemény
Nehezítő körülmény: erős, hideg szél
Pozitívum: mindent elvégeztem, amit kitűztem célul a hétvégére
Hétköznapi csodák
2013 május 30. | Szerző: Tene
Minap az egyik ismerősöm felhorkant, mikor azt mondtam, hogy mozgással fogytam le. Ami igazán kiverte a biztosítékot nála az a gyaloglás volt. Kérdezte, hogy tudok ilyen unalmas dolgokat művelni? Unalmas?- kérdeztem vissza. A gyaloglás egyáltalán nem unalmas. Furcsán nézet rám és úgy gondolta biztos van valami bajom. Bevallom én is furcsán néztem rá.
Ezek után tegnap este úgy döntöttem gyaloglók én egy keveset és megnézem melyik az a része a sétának, ami másokat unalomba kerget. Be kellett öltöznöm, mert igen csak hideg volt és az esőkabátot is fel kellett vennem, mert igen csak lógót a lába az esőnek. Elindultam és kerestem a mozgás negatívumait. De nem találtam.
Először is nagyon jó volt a levegő. Friss, üde és a bőrömön is kellemes volt a fuvallat. Elértem az erdő széléig, amikor is már este hét óra közelébe járt az idő. Itt szoktam visszafordulni. De ma nem akartam. Megerősítésként ekkor a nap is kisütött és délutáni napsütés ölelte körbe a természetet. Tehát tovább kellett mennem. Egy erdősáv mentén folytattam a kis túrámat. A búzatáblák ringatóztak. A madarak csicseregtek. A vadnyulak szaladgáltak a táblák között. A pipacs virágzott. A bodza illatozott. Az eperfa termése zsendült. Az őzek kémlelték a tájat, majd amint közelebb értem szökdelve tovatűntek a földeken.
Olyan rég volt részem már ennyi gyönyörbe, hogy meg sem akartam állni. Szívem szerint átgyalogoltam volna az egész világon. A nap még mindig magasan járt. De tudtam itt az ideje visszafordulni, mert igen sokat jöttem már és szürkület előtt vissza kellett volna érnem a lakott területre. Igen későre járt mire hazaértem a kis unalmas sétámból. Három óra gyaloglás után több mint tizenöt kilométert tettem meg.
Ilyenek a hétköznapi csodák. Mindig különleges tájakra, országokba vágyunk és elfelejtünk itthon, a környezetünkbe szétnézni. Én is sokszor kesergek azon, hogy mennyire szeretnék a hegyekbe lakni és akkor mindig túráznék. De itt az Alföld közepén is érdemes élni és szeretni a természetet. Kérlek, fedezzétek fel a környéketeket ti is! Ígérem, megéri.